Külön idő (special time)

Sokszor egészen apró dolgok óriási csodára képesek. A varázsszer neve, amely rengeteg nevelési problémára gyógyírt hoz, angolul: special time. Magyarul nincs igazán találó megfelelője, én külön idő-ként szoktam rá hivatkozni. Persze mindannyian igyekszünk sokat együtt lenni, minőségi időt tölteni gyerekeinkkel, odafigyelni rájuk. Jót dumálunk az autóban oviba menet, vacsora készítés közben tudunk segíteni a házifeladat megírásában, összebújva nézzük a mesefilmet, az ajtóból nézzük a gyereket karate edzés közben. Törekszünk arra, hogy családként tudjunk együtt időt tölteni, mert tudjuk, hogy fontos, és persze jól is esik. De annyira gyors a tempó, sokfelé vagyunk szétaprózva, és a kötelességeken túl még jó lenne valamit sportolni, meg magunkban is lenni, és még 1000 másik projekt. A nap jórészét nem is töltjük együtt, gyerek az aktuális intézményben, szülő a munkahelyen. Mindenki feltöltődik, vagy épp leszívódik különféle élményekkel, érzelmekkel, hangulattal – s így találkozunk újra délután. Muszáj a csápjainkat ismét összefonni, ahhoz, hogy érezzük a család biztonságát. A gyerekeknek pedig alapvető szükségletük, hogy napi szinten összekapcsolódjanak a szüleikkel. Ha elég rendszeresen megkapják szüleik osztatlan figyelmét (de tényleg osztatlan!), jóval együttműködőbbek, őszintébbek, kiegyensúlyozottabbak lesznek. Valójában minden fegyelmezési kérdésre megoldást jelent. Még a testvéreikkel is jobbfejek lesznek, ha tudják, hogy jár nekik ez a rövid, de intenzív külön idő. Közepesen alkalmas erre a közös filmnézés és a kocsiban dumálás, az igazi mégiscsak az, ha teljes fókuszált figyelmünket megkapják. Nem kell izgulni, nincs szükség hosszú órákra, vagy teljes életmódváltásra ahhoz, hogy minden egyes csemete boldog és kiegyensúlyozott legyen a családban. Néhány egyszerű szabály betartása szükséges.

 

  1. Legyen inkább sűrűbb és rövidebb idejű, mint ritka és hosszabb. Ha napi rendszerességgel 10-15 percet szánsz minden egyes gyermekedre, még akkor sem lesz a végeredmény megvalósíthatatlan. Ha nagyon nem tudod bepréselni az idődbe, és mondjuk, három gyermeked van, akkor egy napon, csak egyikkel legyen külön időd. Heti szinten pedig szervezzetek kicsit hosszabb együttléteket.
  2. Számíthasson rá a gyerek. Írjátok-rajzoljátok bele egy öröknaptárba az arra a hétre tervezett külön időket. Megnyugtató ránézni, olyan, mintha szerződést kötöttetek volna róla.
  3. A gyerek dönthesse el, hogy mivel töltitek ezt az időt. Ne ekkor jusson eszedbe fejleszteni, vagy a matekot gyakoroltatni.
  4. A többi testvér ne legyen a láthatáron. Igyekezzetek úgy szervezni, hogy addig a másik szülő, vagy a nagymama foglalja le minimum a másik szobában, de még jobb, ha a lakáson kívül tudhatjuk a többieket.
  5. Tényleg fordítsd figyelmed teljes fókuszát a gyermekedre. Legyen kikapcsolva a telefonod, és semmi, de tényleg semmi ne terelje el a figyelmed.
  6. Kedves, és igen hatásos dolog, ha nem külön időnek hívjátok, hanem gyermeked nevével fémjelezve nevezitek el ezt az alkalmat, pl.: Pisti és anya külön idejének

 

Pethő Orsolya, pszichológus

Vélemény, hozzászólás?