Itt a nyár, és a sok vizezés-napozás után néha nem árt egy kicsit a hűs szobában is pihegni. Mi lenne, ha ezt nem táblagépezéssel, vagy a tv bámulásával töltenék el a gyerekek? Megmondom: ügyesebben boldogulnának az iskolában. Sokan panaszkodnak nekem, hogy gyermekük nem szeret olvasni, és tanácsot kérnek, hogyan tudnák mégis rávenni arra, hogy falja a könyveket. Mint mindenben, már egészen korán és kitartóan érdemes megtenni a megfelelő lépéseket. Annál is inkább, mert kevés olyan dolog van, ami ilyen szoros összefüggést mutatna az iskolai eredményekkel, mint a könyvek bújása. Ennek ellenére sosem késő beleszeretni az olvasásba, több olyan ismerősöm van, aki felnőttként jött rá, milyen nagyszerű elfoglaltság is ez. Egyszerűen nem tudta, hogy létezik olyan könyv, ami érdekli.
Totyogóként minden gyerek imád képeket nézegetni, lapozgatni, és amikor végre megtanul olvasni, örömmel gyakorolja új készségét, betűzgeti a szavakat, de az általános iskola későbbi éveiben már csak nagyon kevesen szeretnek igazán olvasni. Miért? Mi történik a kettő között? Az igazság az, hogy keveseknél válik szokássá, mert az olvasás kemény meló az agynak, és mindig akad valami, amivel erőfeszítés nélkül szórakozhatunk.
1. Nem győzöm hangsúlyozni, milyen fontos a meseolvasás. Nem lehet elég korán kezdeni, akár már a pocakban. Kevés olyan indokot tudok, ami elég súlyos ahhoz, hogy lemaradjon az esti rutinból a mese. Sőt, bármikor lehet olvasni, összebújni a kanapén. Remek alkalom a kapcsolatteremtésre, egy kis intimitásra, beszélgetésre, amellett, hogy ez az a tevékenység, ami felkelti az érdeklődést a történetek és a könyvek iránt.
2. Amikor már önállóan olvas, akkor se hagyd abba a felolvasást. Ha már nagyobb és nem szeret olvasni, akkor pedig kezd újra. Ha csak a képregények érdeklik, akkor olvass azt. Jó pár évig különbség van aközött, amit még könnyen el tud olvasni, és aközött, ami igazán izgatja a fantáziáját. A nagybetűs, egyszerű szövegek, amik izzadság nélkül elolvashatóak a számára, hamar érdektelenné válnak. Kíváncsisága már a sokkal bonyolultabb karakterek, rejtélyek, fordulatok felé irányul, de még fárasztó ezeket a könyveket elolvasni. Annál könnyebb filmen nézni. Ez az az időszak, amikor könnyen elveszti az érdeklődését, ha abbahagyjuk a felolvasást.
3. Ne erőltesd az olvasás tanulását, gyakorlását. (Akik súlyos prekoncepciókkal rendelkeznek arra nézve, hogy egy gyereknek mikorra „kell” már rendesen olvasni, azok most ne figyeljenek.) Szerintem minden gyerek, ha nem járna iskolába, akkor is megtanulna olvasni. Persze csak ha sok mesét hallgathat, otthon vannak könyvek és a szülei is rendszeresen olvasnak. Egyszerűen elkezdi érdekelni őket a betűk világa, és maguktól a birtokukba akarják venni ezt a csodás képességet. Ha nem várjuk meg, amíg természetes módon kialakul a vágy a tudás iránt, hanem kötelezővé tesszük, azzal el is gáncsoljuk a motivációt. Nem beszélve arról, hogy azt is megmondjuk, mi az, ami kell, hogy érdekelje.
4. Te magad is olvass. Nem tudom, kell e magyarázni, de ha nincs benne a családi kultúrában, hogy időnként könyvesboltban, könyvtárban szemezgetünk, mondjuk, hogy rendszeresen olvasunk, akkor sokkal nehezebb meggyőzni a kicsiket.
5. Limitáld a digitális világot. Ha korlátok nélkül bármikor, bármilyen mennyiségben lehet tv-zni, internetezni, számítógépes játékot játszani, ez szép lassan vissza fogja szorítani az olvasási kedvet. Felnőtteknél is. Egyszerűen kisebb erőfeszítést igényelnek, több és gazdagabb ingerrel szolgálnak, és az agynak már semmit nem kell hozzátennie a képekhez. Remek dolog a technika, de csak mértékkel.
Pethő Orsolya, pszichológus
Ha nevelési gondjaid vannak, keress meg, segítek: www.kolyokszerviz.hu