A te gyereked mennyit tévézik?

Erőszakos viselkedés, asztma, alacsonyabb iskolai végezettség – mindez csak néhány a túl sokat tévéző gyerekeket érintő hátrányokból. Valóban ennyire ártalmas lenne a televízió? A Life.hu szakértő segítségével járt utána a témának.

Antiszociális felnőttek

Egy skót kutatás szerint – melyben több mint tízezer gyermek szokásait vizsgálták – a naponta legalább három órát tévéző ötéves gyerekek körében már hétéves korra megnő az erőszakos, antiszociális viselkedés valószínűsége. Az összefüggés természetesen nem feltétlenül közvetlen, hiszen figyelemzavar vagy érzelmi problémák tévézéstől függetlenül is kialakulhatnak, de a tanulmány szerzője, Alison Parkes, a Glasgow-i Egyetem kutatója szerint az összefüggéshez kérdés sem fér: "A felmérés eredményei egyértelműen azt igazolják, hogy a túl sok televíziózás káros hatással lehet az 5-7 éves gyerekek egészségére és tanulmányi előmenetelére, ezért feltétlenül szükséges a szülők odafigyelése" – mondta.

Viszlát, diploma?

A tévénézés hatásairól régóta vitatkoznak, és számtalan vizsgálatot indítottak már, de az egyik amerikai egyetem igen érdekes eredményre jutott: megállapították, hogy a tévézés erős hatással van a tanulásra – intelligenciától függetlenül. Szerintük minél több időt tölt egy gyermek a képernyő előtt, annál kevesebb az esélye a magas iskolai végzettség elérésére. Az ok meglepően egyszerű: amíg a gyerkőc tévét néz vagy számítógéppel játszik, addig nem a házi feladatára koncentrál. A több mint 1700 gyerek tévénézési szokásait vizsgáló kísérlet során arra is fény derült, hogy azok az iskolakezdő gyerekek, akik hároméves koruk alatt napi két órát tévéztek, a rövidtávú memória és az olvasás szempontjából is hátrányban voltak kevesebbet tévéző társaiknál.

Nelli épp az ellenkezőjéről számolt be:

"A fiamat mindig is nagyon érdekelte az állatvilág, és a természetfilmektől sosem tiltottam el: miért is tettem volna? Egészen más egy filmen látni a vadászó tigrist, mint a képeskönyvben. Bár olvasunk könyveket, a természetbolond fiam nagyon sok ismerethez jut a televízión keresztül, így napi egy órában szerintem semmi problémát nem okozhat. Már iskolás, és semmiben sem teljesít rosszabbul a kortársainál, sőt. Arról nem is beszélve, hogy mikor beteg, legalább el tudom szórakoztatni valamivel. Szerintem a mai világban nem lehet kikerülni a médiát: csupán meg kell válogatnunk, mi az, amit megnézünk, és mi az, amit nem. A tévézésnél egyébként sokkal jobb ötletnek tartom a számítógépes mesenézést, akkor legalább a reklámoktól megkíméljük a gyereket. Sokkal szegényebb lenne a világ a Kisvakond, Frakk vagy Hupikék törpikék nélkül."

 

Forrás: Thinkstock

Asztma és magas vérnyomás a tévénézéstől?

A tévénézésnek azonban a tartalmon túl más hátrányai is akadnak: az első ezek közül a hosszú ideig tartó egy helyben ülés. Ahogy egy brit tanulmányból is kiderült, a hosszú órákat tévéző gyerekek nemcsak a túlsúlyra esélyesebbek, de az asztma kialakulása is gyakoribb a körükben: a kutatók három és tizenegy éves gyerekeket vizsgáltak, és azok, akik több órát tévéztek naponta, nagyobb arányban lettek asztmásak – azaz kapcsolat fedezhető fel az ülő életmód, a gyenge fizikum és a légzőrendszer működése között. A sorból a magas vérnyomás sem marad ki: a kísérletekben még a nem kövér, és egyébként eleget mozgó csemeték vérnyomása is megemelkedett a tévénézéstől.

Lilla nem engedi tévézni a gyermekeit:

 

"A kilencvenes években végeztek egy felmérést, miszerint egy gyerek 18 éves korára átlagban 200 000 erőszakos eseményt lát a tévében – ettől inkább megkímélném magunkat. Már a terhességem alatt eldöntöttem, hogy nem hagyom majd tévézni a lányomat, és ehhez a mai napig tartom magam. Mi is csak néha kapcsoljuk be a tévét egy-egy jó film kedvéért, de csak a lefekvési idő után. Bori pedig hetente egyszer, hétvégén nézhet meg egy részt valamelyik régi, általam is ismert mesesorozatból, de ennyi épp elég: óvoda után inkább játszik a játékaival, vagy kimegyünk a játszótérre, hogy mozogjon. Soha nem értettem azokat a szülőket, akik órákig hagyják, hogy a képernyő vigyázzon a gyerekükre. Ennél sokkal többet ér ez a fogékony időszak."

Így töltsetek minél kevesebb időt a képernyő előtt!

– Ha teheted, határozz meg egy maximum időt, amit mesenézéssel tölthet a gyerkőc, és csak ekkor kapcsoljátok be a készüléket – még jobb, ha DVD-lejátszót használsz, mert így a reklámokat is elkerülitek.
– Ne legyen tévé a szobájában! Ha új tévét vásároltok, a régit ne a gyerekszobába tegyétek: a gyerekek nagyon hamar megtanulják bekapcsolni és irányítani a készüléket.
-A felügyelet nélkül hagyott, csatornákat bármikor váltó gyermek pedig szinte biztos, hogy nem neki való tartalmakat lát.
– Játsszatok inkább! A gyerekek a játék segítségével dolgozzák fel az aznapi történéseket, adják ki magukból a feszültséget, és nem a mese előtti lazulással. Játsszatok minél többet, lehetőleg a szabadban, és a mozgásról se feledkezzetek meg! 
– Ha már nagyobb a gyerek, köss vele alkut: ahány percet olvas egy regényt, annyit nézhet tévét. Így egészen biztos, hogy a tanulás nem sínyli meg a tévénézést.

Forrás: Thinkstock

Bojti Andrea gyermekpszichológus a lefekvés előtti tévézésről: "Különösen káros a közvetlenül lefekvés előtti televíziózás. Fontos, hogy a napirendben a nap végét úgy alakítsuk, hogy legyen elég átmeneti idő az ébrenlét és az elalvás között. Egy kisgyermek alvása akkor igazán pihentető, ha sikerül kellően ‘lelassulnia’ elalvás előtt. Mindez azonban nem lehetséges, ha előtte (tartalomtól függetlenül) a villogó képernyőt nézi. Azok a gyermekek, akik közvetlenül elalvás előtt tévéznek, nehezebben alszanak el, nyugtalanabbak éjszaka és kevésbé pihentető számukra az alvás. A közös esti meseolvasás előnyei közül talán az egyik legfontosabb, hogy a gyermek nem készen kapja a vizuális ingert, hanem neki kell elképzelni a történetet. Ez azért jó, mert adott esetben például egy mesét nézve ijesztő lehet számára a gonosz boszorkány, de ha neki kell elképzelni, nem fogja olyan félelmetesen. Így védi magát a gyermek a számára túl rémisztő dolgoktól. Ha tévét szeretne nézni, akkor se csak úgy rakjuk le. Érdemes közösen kiválasztani a műsort, és legyen a szülő is jelen, hogy a gyermek a felmerülő kérdéseit fel tudja tenni. Óvodáskorban az is a szülő feladata, hogy tudatosítsa a gyermekben, mi a valóság és mi az, ami csak kitaláció."

Forrás: http://www.life.hu/anyaskodj/20130507-valoban-ennyire-artalmas-lenne-a-televizio-a-lifehu-szakerto-segitsegevel.html

Vélemény, hozzászólás?