Azt már bizonyára tudod, hogy idén medve koma nem látta meg az árnyékát február 2-án, így jó eséllyel hipp-hopp itt a tavasz. De mi lett volna, ha a medve uraságot vakító napsütés fogadja, mikor vakarózva előbújik kényelmes vackából?
Erről szól a mai mese-vers, melyet 4-7 éves korosztálynak ajánlok elsősorban:
Barna medve gyomra kordul,
Hú, de hosszú volt a tél,
Kinézek, hátha a táj már,
Nem egészen hófehér,
Kéne harapni valamit,
Jó lenne egy málnatál,
Hozzá egy kaptárnyi méz,
Gyomromban otthont talál,
Na, lássuk csak,
Mi újság, a barlangomon kívül,
Medve úr kicammog lassan,
De hirtelen megszédül,
Szikrázóan fénylik a nap,
S zeng a madár ének,
De úgy látszik még alusznak,
Mind a szorgos méhek,
Hát jó legyen, úgy tűnik,
Még nincsen kész a reggeli,
Medve asszony biztosan,
Nem az internetről rendeli
Szemet dörzsöl két mancsával,
És ásít egy jó nagyot,
Azt hiszem, dörmögi csendben,
Alszom még egy hónapot!
Szerző: Várfalvy Emőke, http://avarfalvimesek.blog.hu/