Újabban divatossá vált a kismamák körében a babamasszázs. Valóban egy fejlesztő hatású módszernek, vagy csak egy új „úri hóbort” terjedésének lehetünk tanúi?
Jegyezzük meg, NEM úri hóbort! Nagyon fontos lenne, hogy minden kismama lehetőséget kapjon a babamasszázs módszerének elsajátítására! Hogy miért, mi az alapja ennek a természetes fejlesztő hatású módszernek?
Nos, gondoljunk bele abba, hogy egy körülbelül 8 hetes magzat már fejlett bőrrel rendelkezik, az érintésre mozgással reagál (ajka, nyaka érintésekor reflexes választ ad), vagyis bőrünk érzékelő képessége a legkorábban kifejlődő funkciónk. A magzatot az állandó ringatózás és lebegés közben folyamatosan érik taktilis ingerek, bőrét ingerli a magzatvíz mozgása, az összehúzódások. A harmadik trimeszterben kezeivel és ajkaival ő maga is végez tapintási tevékenységeket (Montagu 1971).
Kibújva a biztonságot nyújtó pocakból, az újszülött elsősorban tapintása segítségével ismerkedik a világgal, az auditív-akusztikus (hallási) és vizuális (látási) ingerek felvétele és feldolgozása később kap szerepet az információk megszerzésében. Az első hónapokban szintén a bőrérzékelésnek van a legfontosabb szerepe a kisbaba életében. Az érintés a legősibb, az első kommunikációs eszközünk, a bőrkontaktus még a táplálásnál is fontosabb (Harlow 1958). A fizikai kontaktus alapvetően fontos az utód életben maradása szempontjából, a bőr ingerlése nélkülözhetetlen a megfelelő testi és szellemi fejlődéshez, mind az állatok, mind az emberek számára. Azok az állatok, amelyek az érintést nélkülözve nőnek fel, agresszívak, barátságtalanok lesznek.
Ezt átgondolva talán már természetesnek tűnik, hogy a mindennapos masszázs jótékony hatása felülmúlhatatlan.
Indiában a csecsemőmasszázs az anyák mindennapos tevékenysége. Ma már kutatások is alátámasztják, hogy azok a babák, akiket rendszeresen masszíroznak, aktívabbak, éberebbek társaiknál. Sőt, idegrendszerük fejlődése is gyorsabb ütemet mutat! Ez nem marketing mondat, tudományos alapja van. Az érzékszervek masszírozással való ingerlése felgyorsítja a myelinizációt az agyban, gyorsul az ingerületek átvitele, leegyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy gyorsul az agy és a test közötti kommunikáció.
Minden csecsemőnek szüksége van a szeretetteljes érintésre, miért ne tegyük ezt masszírozás formájában is, ha ezzel elősegíthetjük fejlődését?
A kismamák többsége az indiai eredetű, hazánkban többnyire védőnők által oktatott csecsemőmasszázst ismerik. Érdemes azonban megismerkedni a thai babamasszázzsal is (mozgásterapeutaként hozzám a thai babamasszázs közelebb áll). Az indiai babamasszázs a szeretettejes érintést és a kötődés kialakítását helyezi előtérbe (megkérdőjelezhetetlenül nagyon fontos), a thai babamasszázs energiapontos finom nyomásaival azonban vélhetően erősebben hat a perifériás idegrendszerre, hatékonyabban stimulálja a belső szerveket.
Bármelyiket is választják a leendő szülők, jól választanak. A masszázs nyugtató hatással van a babára, javítja a picik mozgáskoordinációját, segíti őket saját testük felfedezésében, identitásuk kialakulásában, segítséget nyújthat alvászavar és hasfájás leküzdésében, az izmok ellazításában, a stressz csökkentésében.
A babamasszázst érdemes a kis pocaklakó érkezése előtt elsajátítani, hogy a kismamák és kispapák a pici érkezésének legelső napjától aktívan gyakorolhassák, beépülhessen a család napi rituáléjába! Sok örömet kívánok minden születendő angyalka masszírozásához!
Szakértő: Fekete Tímea – Erdei TanOdú – Csepeli Mozgásfejlesztő Központ