Ámulatba ejtő a hétköznapok során is látni, ahogy egy gyerek felfedezi a világot. Ám még inkább ámulatba ejtő az, ha egy fejlődő gyermekről kiderül: zseninek született.
Ki számít zseninek?
A zsenialitás mérésére több módszer is létezik, az egyik az IQ mérése, amely valóban hatékony mérőeszköze a kiemelkedő gondolkodásra való képességnek. Egy átlagember intelligenciahányadosa 90-110 között mozog, ez a szám a népesség felére jellemző. A zsenialitás határértéke a 140-es IQ, e fölött már zseniális képességekről, intelligenciáról beszélhetünk.
Született vagy nevelt zsenialitás?
A zseni nem lesz, hanem születik, állítják sokan, míg mások ennek ellenkezőjét hirdetik, és úgy vélik, a környezet nevel zsenit azokból a gyerekekből, akikben megvan a zsenialitás csírája. Az "egybevágás" fogalom azt a felismerést takarja, hogy a zseni gyerekek tehetsége csak akkor tud kibontakozni, ha a gyermek a megfelelő helyre született. Nagy valószínűséggel a most ismert és elismert zseni gyerekeknél sokkal több zseni születik, csak éppen nem a megfelelő helyre – egy afrikai, primitív törzsbe születő, zseniális zenei tehetséggel megáldott kisfiú saját környezetében valószínűleg nem tud majd maradandót alkotni.
Wolfgang Amadeus Mozart alig kétévesen már altatódalt írt nővérének, első szimfóniáját nyolcévesen írta. Pablo Picasso zsenialitása a képzőművészet terén szintén már gyerekkorában megmutatkozott. Kieron Williamsont, a norfolki csodagyereket mini Monet-nak becézik: a most hétéves kisfiút ötéves kora óta fest, képeiért kapkodnak a gyűjtők. A Polgár lányok – Judit, Zsófi és Zsuzsa – édesapjuk pedagógiai kísérletének alanyai, a sakk terén világhírűek. Szász Marci 12 évesen kezdte a gimnáziumot, 16 évesen már egyetemista volt. A matematika és az informatika területén hökkentette meg azok képviselőt. Előrevetítette az internetezésben rejlő lehetőségeket.
Áldás vagy átok?
A zseniális képességekkel rendelkező gyerekek nevelése nem könnyű feladat – állítja Gazdag Enikő pszichológus -, sokszor meg is haladja a zseni gyerekek szüleinek képességeit, és nem azért, mert esetleg nem képesek követni a matematikai megoldások aknamezőin a gyermeket. Sokkal inkább azért, mert a zseni gyerekek sokkal gyorsabban fejlődnek társaiknál, mindemellett gyakran túlérzékenyek, hamarabb fáradnak el, illetve érzelmileg labilisak lehetnek: könnyen dühbe gurulnak vagy sírva fakadnak. Ugyanakkor hamarabb alakul ki a szabálytudatuk, bár ennek ellenére korán elkezdik diktálni saját szabályaikat a szülők számára: ha alkotnak vagy egy problémán töprengenek, nem hajlandóak alkalmazkodni a szülők elvárásaihoz vagy a család napirendjéhez.
Abban minden csodagyereket nevelő szülő egyetért, hogy a rugalmas, meleg légkör az, amelyben a gyermek fejlődni, alkotni képes. A korlátozás iszonyú mértékű frusztrációt válthat ki belőlük, különlegességük miatt a kis zsenik ugyanis nem egyszer önértékelési zavarokkal küzdenek – a siker érzését felülmúlhatja esetükben a másság és a magány érzése. A szokásosnál is nagyobb felelősséget és kihívást jelent hát zseniket nevelni, és azon felül, hogy a szülőnek hinnie kell gyermeke világraszóló tehetségében, a kicsiben a törékeny, a sikerek feldolgozására fel nem készült, sebezhető gyermeket is látnia kell.
Forrás: www.life.hu/anyaskodj/mariskolabajartok/20110204-zseni-gyerekek-atok-vagy-aldas.html