Ámulatba ejtő a hétköznapok során is látni, ahogy egy gyerek felfedezi a világot. Ám még inkább ámulatba ejtő az, ha egy fejlődő gyermekről kiderül: zseninek született.
Ki számít zseninek?
A zsenialitás mérésére több módszer is létezik, az egyik az IQ mérése, amely valóban hatékony mérőeszköze a kiemelkedő gondolkodásra való képességnek. Egy átlagember intelligenciahányadosa 90-110 között mozog, ez a szám a népesség felére jellemző. A zsenialitás határértéke a 140-es IQ, e fölött már zseniális képességekről, intelligenciáról beszélhetünk.
Született vagy nevelt zsenialitás?
A zseni nem lesz, hanem születik, állítják sokan, míg mások ennek ellenkezőjét hirdetik, és úgy vélik, a környezet nevel zsenit azokból a gyerekekből, akikben megvan a zsenialitás csírája. Az "egybevágás" fogalom azt a felismerést takarja, hogy a zseni gyerekek tehetsége csak akkor tud kibontakozni, ha a gyermek a megfelelő helyre született. Nagy valószínűséggel a most ismert és elismert zseni gyerekeknél sokkal több zseni születik, csak éppen nem a megfelelő helyre – egy afrikai, primitív törzsbe születő, zseniális zenei tehetséggel megáldott kisfiú saját környezetében valószínűleg nem tud majd maradandót alkotni.
![Istockphoto Istockphoto](https://kolyokbirodalom.hu/wp-content/uploads/2022/05/20110204anyaskodj9.jpg)
Wolfgang Amadeus Mozart alig kétévesen már altatódalt írt nővérének, első szimfóniáját nyolcévesen írta. Pablo Picasso zsenialitása a képzőművészet terén szintén már gyerekkorában megmutatkozott. Kieron Williamsont, a norfolki csodagyereket mini Monet-nak becézik: a most hétéves kisfiút ötéves kora óta fest, képeiért kapkodnak a gyűjtők. A Polgár lányok – Judit, Zsófi és Zsuzsa – édesapjuk pedagógiai kísérletének alanyai, a sakk terén világhírűek. Szász Marci 12 évesen kezdte a gimnáziumot, 16 évesen már egyetemista volt. A matematika és az informatika területén hökkentette meg azok képviselőt. Előrevetítette az internetezésben rejlő lehetőségeket.
Áldás vagy átok?
A zseniális képességekkel rendelkező gyerekek nevelése nem könnyű feladat – állítja Gazdag Enikő pszichológus -, sokszor meg is haladja a zseni gyerekek szüleinek képességeit, és nem azért, mert esetleg nem képesek követni a matematikai megoldások aknamezőin a gyermeket. Sokkal inkább azért, mert a zseni gyerekek sokkal gyorsabban fejlődnek társaiknál, mindemellett gyakran túlérzékenyek, hamarabb fáradnak el, illetve érzelmileg labilisak lehetnek: könnyen dühbe gurulnak vagy sírva fakadnak. Ugyanakkor hamarabb alakul ki a szabálytudatuk, bár ennek ellenére korán elkezdik diktálni saját szabályaikat a szülők számára: ha alkotnak vagy egy problémán töprengenek, nem hajlandóak alkalmazkodni a szülők elvárásaihoz vagy a család napirendjéhez.
Abban minden csodagyereket nevelő szülő egyetért, hogy a rugalmas, meleg légkör az, amelyben a gyermek fejlődni, alkotni képes. A korlátozás iszonyú mértékű frusztrációt válthat ki belőlük, különlegességük miatt a kis zsenik ugyanis nem egyszer önértékelési zavarokkal küzdenek – a siker érzését felülmúlhatja esetükben a másság és a magány érzése. A szokásosnál is nagyobb felelősséget és kihívást jelent hát zseniket nevelni, és azon felül, hogy a szülőnek hinnie kell gyermeke világraszóló tehetségében, a kicsiben a törékeny, a sikerek feldolgozására fel nem készült, sebezhető gyermeket is látnia kell.
Forrás: www.life.hu/anyaskodj/mariskolabajartok/20110204-zseni-gyerekek-atok-vagy-aldas.html