A beszédészlelési és beszédmegértési zavarokra az óvodában gyakran egyáltalán nem, vagy csak késve, a beiskolázást megelőzően derül fény. Mi lehet ennek az oka? Valószínűleg az, hogy a tünetek sokszor nem egyértelműek.
Beszédészlelési és/vagy beszédmegértési zavarokra utalhat, ha a gyermek:
- gyakran visszakérdez, kérdéseinkre nem adekvát válaszokat ad;
- figyelmetlennek tűnik, sokat „rosszalkodik”;
- nem követi az utasításokat, nagyon bizonytalan a feladatmegoldásokban;
- visszahúzódó, csoportban gyakran vannak konfliktusai félreértések miatt;
- állandóan „csacsog”, de mondanivalójának nincs közlésértéke;
- rendszeresen „félrehall” szavakat, vagy azt mondja „nem hallottam”;
- szótalálási nehézsége van, új szavakat nehezen tanul, szókincse lassan fejlődik;
- spontán beszédére diszgrammatizmus jellemző (pl. rossz ragozás, toldalékolás);
- beszédprodukciójában elhúzódó beszédhiba jelentkezik.
A felsorolás nem teljes, csak a legáltalánosabb tüneteket említettem meg. A fenti tünetek azonban hurutos betegségek által okozott vezetéses típusú nagyothallásra, figyelemzavarra, magatartási zavarra, kétnyelvűségre, esetleg Asperger-szindrómára is utalhatnak. Fontos, hogy amennyiben felmerül a szülő, vagy a pedagógus részéről a gyanú, hogy a gyermek beszédészlelési és/vagy beszédmegértési zavarban szenved, hallásvizsgálatot követően kérjék szakember (logopédus) segítségét a megfelelő diagnózis felállítása céljából. A korai felismerésnek a jelentősége nem elhanyagolható, hiszen a zavar megnehezíti a kultúrtechnikák elsajátítását (olvasás, írás) az iskolában.
Lássunk egy-két konkrét példát beszédészlelési és/vagy beszédértési zavarra, alapozó mozgásfejlesztő foglalkozásaimról, 6-8 éves, ép hallással rendelkező óvodás gyermekek szájából:
„Mondhatok vamit?” – „Mondhatok valamit?” helyett;
„volt ott majomok” – „voltak ott majmok” helyett;
„Majdnem lesüketítettem magam.” – „Majdnem megsüketültem.” helyett.
A nyelvelsajátítás során persze minden gyermek beszédprodukciójában megjelennek furcsaságok, de nem mindegy, hogy hány éves korban, milyen rendszerességgel és mennyi ideig állnak fenn. A kreatív szóalkotások (pl. kihunyom a szemem), túláltalánosítási hibák (pl. kenyért, hós) a nyelvi alaktani rendszer elsajátításának természetes folyamatai (példák forrása: Pléh Csaba-Palotás Gábor-Lőrik József: Nyelvfejlődési szűrővizsgálat c. könyvéből). Az általam közölt fenti példák napi szinten fordulnak elő beiskolázás előtt álló gyermekeknél!
A beszédészlelési és beszédmegértési zavar terápiáját logopédus, illetve vele együttműködve nyelv- és beszédfejlesztő pedagógus végzi. A hatékony fejlesztés kulcsa azonban a szülő által vezetett otthoni, játékos, mindennapos gyakorlás szakember irányítása mellett.
Néhány ötlet a szülők számára az otthoni gyakorláshoz:
- mondókák, versikék, dalok tanulása;
- mindennapi meseolvasás;
- rendszeres beszélgetés a gyermekkel a napi élményeiről;
- szókincsfejlesztés, szógyűjtések, főfogalmak tisztázása (pl. járművek, zöldségek, hangszerek).
Szerencsére egyre több, a gyermekek beszédfejlesztését segítő kiadvány szólítja meg a szülőket, és egyre több kommunikációt fejlesztő társasjáték van a hazai piacon is.
Figyeljünk oda gyermekünk beszédfejlődésére, vegyük észre, ha segítségre van szüksége!
Szakértő: Fekete Tímea – Erdei TanOdú – Csepeli Mozgásfejlesztő Központ