Sokszor egészen apró dolgok óriási csodára képesek. A varázsszer neve, amely rengeteg nevelési problémára gyógyírt hoz, angolul: special time. Magyarul nincs igazán találó megfelelője, én külön idő-ként szoktam rá hivatkozni. Persze mindannyian igyekszünk sokat együtt lenni, minőségi időt tölteni gyerekeinkkel, odafigyelni rájuk. Jót dumálunk az autóban oviba menet, vacsora készítés közben tudunk segíteni a házifeladat megírásában, összebújva nézzük a mesefilmet, az ajtóból nézzük a gyereket karate edzés közben. Törekszünk arra, hogy családként tudjunk együtt időt tölteni, mert tudjuk, hogy fontos, és persze jól is esik. De annyira gyors a tempó, sokfelé vagyunk szétaprózva, és a kötelességeken túl még jó lenne valamit sportolni, meg magunkban is lenni, és még 1000 másik projekt. A nap jórészét nem is töltjük együtt, gyerek az aktuális intézményben, szülő a munkahelyen. Mindenki feltöltődik, vagy épp leszívódik különféle élményekkel, érzelmekkel, hangulattal – s így találkozunk újra délután. Muszáj a csápjainkat ismét összefonni, ahhoz, hogy érezzük a család biztonságát. A gyerekeknek pedig alapvető szükségletük, hogy napi szinten összekapcsolódjanak a szüleikkel. Ha elég rendszeresen megkapják szüleik osztatlan figyelmét (de tényleg osztatlan!), jóval együttműködőbbek, őszintébbek, kiegyensúlyozottabbak lesznek. Valójában minden fegyelmezési kérdésre megoldást jelent. Még a testvéreikkel is jobbfejek lesznek, ha tudják, hogy jár nekik ez a rövid, de intenzív külön idő. Közepesen alkalmas erre a közös filmnézés és a kocsiban dumálás, az igazi mégiscsak az, ha teljes fókuszált figyelmünket megkapják. Nem kell izgulni, nincs szükség hosszú órákra, vagy teljes életmódváltásra ahhoz, hogy minden egyes csemete boldog és kiegyensúlyozott legyen a családban. Néhány egyszerű szabály betartása szükséges.
- Legyen inkább sűrűbb és rövidebb idejű, mint ritka és hosszabb. Ha napi rendszerességgel 10-15 percet szánsz minden egyes gyermekedre, még akkor sem lesz a végeredmény megvalósíthatatlan. Ha nagyon nem tudod bepréselni az idődbe, és mondjuk, három gyermeked van, akkor egy napon, csak egyikkel legyen külön időd. Heti szinten pedig szervezzetek kicsit hosszabb együttléteket.
- Számíthasson rá a gyerek. Írjátok-rajzoljátok bele egy öröknaptárba az arra a hétre tervezett külön időket. Megnyugtató ránézni, olyan, mintha szerződést kötöttetek volna róla.
- A gyerek dönthesse el, hogy mivel töltitek ezt az időt. Ne ekkor jusson eszedbe fejleszteni, vagy a matekot gyakoroltatni.
- A többi testvér ne legyen a láthatáron. Igyekezzetek úgy szervezni, hogy addig a másik szülő, vagy a nagymama foglalja le minimum a másik szobában, de még jobb, ha a lakáson kívül tudhatjuk a többieket.
- Tényleg fordítsd figyelmed teljes fókuszát a gyermekedre. Legyen kikapcsolva a telefonod, és semmi, de tényleg semmi ne terelje el a figyelmed.
- Kedves, és igen hatásos dolog, ha nem külön időnek hívjátok, hanem gyermeked nevével fémjelezve nevezitek el ezt az alkalmat, pl.: Pisti és anya külön idejének
Pethő Orsolya, pszichológus
