Balkezes vagyok. Balkezes a lányom. Balkezesnek indult édesapám is, akit az 1940-es években még átszoktattak a jobbkezes írásra, a „szép” keze használatára…
A balkezességre fogyatékosságként való tekintés, a balkezességgel kapcsolatban felmerülő vallási előítéletek, babonák már érvényüket veszítették.
Ennek ellenére nem könnyű balkezesként boldogulni a mai, többnyire jobbkezeseknek szánt világunkban. Gondoljunk csak az olyan hétköznapi eszközeinkre, mint az olló, a konzervnyitó, a hegyező, spirálfüzetek… egyiket sem nekünk találták ki. Balkezesként legtöbben kényszerűségből alkalmazkodunk ezeknek az eszközöknek a jobb kézzel való használatához, így a balkezesek jobb keze sokkal ügyesebb, mint a jobbkezesek bal keze.
Gyerekként megéltem, hogy más vagyok a balkezességem miatt. Nagyon frusztrált, hogy alsóban csak vért izzadva sikerült jó jegyet kapnom külalakra. Nehéz volt tolni a ceruzát írás közben, a kötelezően használandó patronos tollat pedig kimondottan gyűlöltem, mert a tinta mindig elmaszatolódott a kezem alatt. Nehezemre esett a karomat a padon tartani, a füzetemet pedig nem elforgatni. Mivel a pedagógusoknak eszükbe sem jutott, hogy ültetésnél figyelembe vegyék balkezességemet, gyakran lökdöstük egymást a padtársammal írás közben. Szerencsére a felső tagozatban már senki sem foglalkozott azzal, hogy technikailag hogyan írok, így saját magamnak kifejlesztettem az egyik tipikus balkezes írást – „alulról” írok, hogy lássam a leírt betűimet. Megtanultam a helyes, balról-jobbra tartó iránytartást, de ha éppen nem fejlesztőpedagógusi pozícióban foglalkozom gyerekekkel, akkor a mai napig jobbról-balra húzva használom a sorkiemelőt, hiszen nekem ez a természetes irány.
„A balkezesség nem megszokás, hanem biológiai alapokon nyugvó, a balt a jobbal szemben előnyben részesítő kézhasználat.” (Alfred Zuckrigl: Balkezes gyerekek). A balkezesség lehet öröklött, illetve szerzett tényező.
Fontos, hogy figyeljük gyermekünket, a kézhasználatának alakulását. Mi utalhat arra, hogy melyik gyermekünk domináns keze? A tudományos alapokon nyugvó domináns kéz megállapítása (Edinburgh Handedness Inventory) során a hétköznapi tevékenységek kézhasználatát figyelik és pontozzák a gyermekeknél, úgymint: írás, rajzolás, dobás, ollóhasználat, fogkefehasználat, késhasználat, kanálhasználat, seprűfogás (felső kéz), gyufa meggyújtása (gyufaszálat tartó kéz), szorosan záródó doboz kinyitása.
A mindennapi gyakorlatom alapján azonban sokszor azt látom, hogy a tanult eszközhasználat (pl. írás, ollóhasználat, késhasználat) nem feltétlenül tükrözi a gyermek valódi kezességét. Szülőként és szakemberként is érdemes jobban figyelnünk a gyermek spontán kézhasználatára, például melyik kezét használja a villany kapcsolása közben, integetésnél, fésülködésnél, rámutatásoknál, az ajtókilincset melyik kezével fogja meg, melyik kézzel nyúl a tárgyakért, kezei vagy karja összefűzésénél melyik van felül (Gósy, GMP).
Lehetőség szerint segítsük balkezes gyermekünk kezességének megerősödését balkezes eszközök (legalább olló) beszerzésével!
Balkezes gyermekünk írástanulását támogassuk azzal, hogy irányítjuk őt a helyes kéztartás kialakításában, hogy ne a jobbkezesek kéztartását másolja tükörképszerűen (Sovák 1968):
- a papír a test középvonalától balra feküdjön, a jobb oldali alsó lapszél legyen a legmélyebben;
- az ujjak maradjanak az írás szintje alatt, hogy nem maszatolódjanak el a betűk.
Fogadjuk örömmel és természetességgel, ha gyermekünk balkezességet mutat és kérjük a pedagógus segítségét a megfelelő írásgyakorláshoz!
Szakértő: Fekete Tímea – Erdei TanOdú – Csepeli Mozgásfejlesztő Központ