Menjen iskolába? Maradjon inkább még egy évet az óvodában? Nem lesz túl idős a többiekhez képest, ha marad még egy évet? Dührohamot kap, ha nem sikerül neki valami… egy év múlva ez jobb lesz? Szerinted gond, hogy nem akar részt venni a közös foglalkozásokon az óvodában? Mit gondolsz, iskolaérett?
Fejlesztő pedagógusként, mozgásterapeutaként, iskola előkészítő foglalkozások vezetőjeként naponta találkozom hasonló kérdésekkel.
Mozgásterapeutaként úgy gondolom, hogy az iskolaérettség megállapításának folyamatában a legnagyobb hiányosság az, hogy a gyerekek idegrendszeri érettségének felmérése nem tartozik a sztenderd szűrővizsgálatok közé. Tudom, hogy pedagógusból kevés van, gyógypedagógusból még kevesebb, mozgásterapeutát pedig csak lasszóval lehet fogni. Tudom, de az óvodai tornafoglalkozások közben (feltételezve, hogy mindegyik óvodában van tornaterem) tökéletesen meg lehetne figyelni az idegrendszeri éretlenségre utaló jeleket (pl. kényszertartások, együttmozgások). Ha megfelelő képzést kapnának az óvónők ezen a területen, akkor szűrés tekintetében előrébb lennénk…
Ha iskolaérettségről beszélünk, akkor alapvető feltétel, hogy a gyerekek az adott életkornak megfelelő, vagy legalábbis ahhoz közelítő idegrendszeri érettséggel kezdjék el az iskolát. Alapvető, de „hivatalból” ezt mégsem vizsgálják. Sokféle terápia létezik (részképességeket fejlesztő, grafomotorikát fejlesztő, stb.), de a szakemberek abban talán mindannyian egyetértenek, hogy ezekkel a terápiákkal csak akkor lehet eredményesen fejleszteni a gyerekeket, ha az idegrendszerük alkalmas ezeknek a terápiáknak a befogadására.
Az idegrendszer éretlensége gyakran sokáig rejtve marad a pedagógusok előtt, hiszen a jó értelmi képességekkel rendelkező gyerekek hihetetlenül jól tudnak ésszel kompenzálni. Az állandó kompenzálás azonban sokszoros idegrendszeri terhelés jelent a gyermekek számára, ami rendszerint egyre komolyabb fáradékonyságot, koncentrációs nehézségeket okoz.
Az idegrendszer érettsége a pszichés és érzelmi érettséget is befolyásolja. Lehet okos a gyermek, mégsem lesz sikerélménye, ha a figyelmét nem tudja megfelelő ideig fenntartani. Lehet okos a gyermek, de vajon milyen skatulyába fog kerülni, ha az első sikertelenség hatására dührohamot kap? Lehet okos a gyermek, de mit fog szólni a tanító néni, ha a gyermek megunva a frontális oktatást kikéredzkedik a mosdóba, majd a mosdó helyett iskolai felfedező útra indul?
Ha a pedagógusok nyugtató szavai ellenére szülőként kétségeik vannak a gyermek iskolaérettségével kapcsolatban, keressenek fel egy szakembert (a pedagógiai szakszolgálatokhoz szülőként is lehet fordulni) és méressék fel a gyermek idegrendszeri érettségét! Attól, hogy a gyermek jól teljesít a részképességeket felmérő tesztekben, megfelelő a beszédészlelése és beszédmegértése, ügyesen folytatja a sorritmusokat, kialakult a fogalmi gondolkodása – még lehet éretlen az idegrendszere. A gyermek mozgása mindent elárul. Az egyensúlyi rendszer például az érzékszervek és mozgás összerendezését végzi (szenzomotoros integráció), ezért ennek érettsége az egész központi idegrendszer érettségének érzékeny mutatója. Lehet, hogy azért van a gyermek állandó mozgásban, azért nem áll meg egy pillanatra sem, mert a statikus egyensúlya fejletlen…
Én nagyon fontosnak tartom, hogy a kicsik magabiztosan kezdjék az iskolát, hiszen a kezdeti sikerek, vagy éppen sikertelenségek egy életre meghatározzák a tanuláshoz való hozzáállásukat!
A magabiztos kezdést pedig az ÉRETT IDEGRENDSZERRE épülő felkészítés teszi lehetővé.
Szakértő: Fekete Tímea – Erdei TanOdú – Csepeli Mozgásfejlesztő Központ