Képzeld el, hogy nemrég tanultál meg forogni, vagy felülni, a világ tele van izgalmas játékokkal. Az egyikben éppen elmerültél, amikor az az amúgy kedves nő, akit anyának hívsz, odajön, felkap, azt mondja, ki kell cserélni a pelusodat, és már vágtat is veled a pelenkázóhoz. Hanyatt fektet, és elkezdi levenni rólad a ruhádat. Brrrrrr! Akármilyen kedvesen is csinálja, elég bosszantó. Unalmas is, kiszolgálgatott helyzetben vagy, és sokkal, de sokkal érdekesebb ennél odaforogni a popsitörlőhöz és megpróbálni ledobni. Nem is érted, miért van erre szükség, hiszen te annyira jól érezted magad. Anyád meg jött, és megzavart ebben az idilli helyzetben. Ugyanaz az érzés, mint amikor belesüppedtél a kanapéba, elmerültél a kedvenc könyvedben és akkor…megszólal a riasztó…
A legtöbb gyerek életében eljön az a korszak, amikor nagyon nincs kedve a pelenkázáshoz, és ezt szülei értésére is adja. Vérmérséklettől függően szelídebben, vagy olyan erőteljesen, hogy igazi agyrémmé válik ez a rutinszerű esemény. S amíg nem úgy néz ki a tele pelusban, mint egy nagyra nőtt méhecske, addig nincs is kedved hozzákezdeni. Nem guríthatsz le egy pohár vörösbort minden egyes pelenkázás előtt. Néha az segít, ha kicsit visszaveszel a tempóból és összehangolódtok, mielőtt kiszakítod aktuális elfoglaltságából, néha az, ha hagyod, hogy irányítsa az eseményeket. Néha pedig semmi, csakis a türelem. Íme, néhány kipróbált ötlet, amelyek csökkenthetik a közelharcban vívott pelenkázások számát:
- Először kapcsolódj, hangolódj rá. Menj oda hozzá, guggolj le, akár simogasd meg, kapcsolódj be a játékába. Ha már megvan az összhang, akkor térj csak rá a tele pelenkára. Kérdezd meg, ő észrevette e, hogy bizony cserélni kell. Ezzel saját testére irányítod a figyelmét, ami már könnyen megy, hiszen már egy húron pendültök. Innen már könnyebb lesz rávenni, hogy együttműködjön. Örök szabály, a vezetéshez előbb alkalmazkodni kell. Ha azt akarod, hogy azt csinálja, amit te szeretnél, előbb figyelj arra, amit ő csinál.
- Teljes figyelmedet fordítsd a pelenkázásra. Tudtad, hogy ez is lehet jelenlétgyakorlat? Meditálni nem csak a piacon az igazi, hanem pelenkázás közben. Ha nem csak gyorsan túl akarsz lenni rajta, hanem tényleg ott vagy minden mozdulatnál, gyermeked is könnyebben ráhangolódik az egész folyamatra.
- Csökkentsd a kiszolgáltatottság érzést. Ha mindent elmagyarázol, mit csinálsz, miért teszed, ha nem is érti pontosan, a mögötte lévő szándékot, figyelmet és tiszteletet, érzi már egészen csecsemő korában. Ha a pelenkázás emiatt korán összekapcsolódik ezzel a kellemes hangulattal, később is kevesebb ellenállás alakul ki vele szemben.
- Hagyd, hogy irányítson. Az örök klasszikust vesd be, a korlátozott alternatívákat. Az öntudatra ébredő gyerek imád dönteni, persze nem is sejti, hogy mégis a mi kezünkben marad az irányítás. „Kicserélhetjük a pelenkádat?” Ha azt mondja nem, vagy más módon tiltakozik, mondd azt: „Ok, de már tele van, mindenképpen cserélni kell. „ Majd kérdezd meg: „Most, vagy három perc múlva szeretnéd?” A három percet érdemes egy felhúzott órára, vagy óra alkalmazásra bízni: „Ha csörög, akkor járt le a három perc, és megyünk pelenkát cserélni.”
- Kérd a segítségét. Ha nem csak passzívan fekszik a pelenkázón, hanem komoly dolga is van, pl. ideadod nekem a popsitörlőt? Mindjárt élvezetesebb lesz számára az egész.
- Hozza oda, amivel épp játszik. „Gyere, a baba is odajön a pelenkázóra.” „Guruljon ide a versenyautó is!”
- Ne menjetek messzire. A legjobb, ha egy papírpelenkát, vagy törölközőt alátéve, ott, helyben megejtitek a bulit. Minél kevesebb ideig tart, annál jobb.
- Ne feszülj rá, inkább legyen ez egy jó buli. A hülyéskedésre mindig nyitottak a gyerekek. Átírhatod pelenkázós szövegre valamelyik kedvenc számodat, lehet külön koreográfiája a „pelus dance partynak”, de a fejedre is teheted a pelenkát sapkaként (ha nem zavar, hogy nyilván utánozni fog) bármi jöhet, amitől kacagtok. A felszabadult nevetés a legjobb módszer a stressz hormonok elűzésére.
- Érezz vele együtt. „Oh, hideg a pelenkázó a hátadnak?” „Nem volt kedved abbahagyni még a játékot?”
- Valószínűleg egyik sem fog mindig mindenkinél működni, de egy próbát mindenképpen megér.
Pethő Orsolya, pszichológus
Ha nevelési gondjaid vannak, keress meg, segítek: www.kolyokszerviz.hu